könyv: Operating OpenShift

An SRE Approach to Managing Infrastructure

Szerzők: Rick Rackow and Manuel Dewald

Az ingyenesen letölthető „Operating OpenShift: An SRE Approach to Managing Infrastructure” című könyv értékes erőforrás mindazok számára, akik szeretnének többet megtudni az SRE megközelítésről, különösen az OpenShift platformon való alkalmazásáról. A könyv segítségével az olvasók képesek lesznek fejleszteni technikai készségeiket, megérteni az SRE kritikus aspektusait és hatékonyabban kezelni az informatikai infrastruktúrákat.

Az „Operating OpenShift: An SRE Approach to Managing Infrastructure” című könyvet több okból is ajánlanám mindazoknak, akik érdeklődnek az informatikai infrastruktúra kezelése és a Site Reliability Engineering (SRE) megközelítés iránt. Íme néhány indok, amiért érdemes elolvasni ezt a könyvet:

Átfogó Bevezetés az SRE-be: A könyv kiváló bevezetést nyújt a Site Reliability Engineering világába, segítve az olvasókat megérteni az SRE alapvető elveit, céljait és gyakorlatait. Ez egy kiváló kiindulópont lehet azok számára, akik most ismerkednek ezzel a területtel, vagy mélyebb tudásra vágynak az SRE megközelítésében.

Gyakorlati Útmutató: A könyv nem csak elméleti tudást ad az olvasónak, hanem gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan alkalmazhatók az SRE módszertanok és eszközök a valóságban. Ez segít a szakembereknek abban, hogy jobban megértsék, hogyan alkalmazhatják az SRE elveit saját projektjeikben és munkakörnyezetükben.

OpenShiftre Fókuszálás: Az OpenShift, mint platform, egyre népszerűbb a konténerizált alkalmazások üzemeltetésében. A könyv különös figyelmet fordít az OpenShiftre, és bemutatja, hogyan lehet az SRE elveket alkalmazni ezen a platformon. Ez rendkívül hasznos lehet azok számára, akik OpenShift környezetben dolgoznak vagy terveznek dolgozni.

Válasz Napjaink Kihívásaira: Az informatikai infrastruktúrák egyre összetettebbé válnak, és a vállalatok számára elengedhetetlen, hogy megbízható, skálázható és hatékony rendszereket üzemeltessenek. A könyv modern megközelítéseket és legjobb gyakorlatokat kínál ezeknek a kihívásoknak a kezelésére.

Szakértő Szerzők: A könyvet tapasztalt SRE szakemberek és OpenShift szakértők írták, akik valós tapasztalatokon és esettanulmányokon keresztül osztják meg tudásukat. Ez biztosítja, hogy az olvasók hiteles és naprakész információkat kapjanak.

A könyv az alábbi 10 fejezetből áll:

1. Bevezetés
   • Hagyományos üzemeltetési csapatok
   • A Site Reliability Engineering (SRE) előnyei
   • OpenShift mint eszköz az SRE csapatok számára
   • Egyedi kihívások az SRE csapatok számára
2. OpenShift Telepítése
   • OKD, OCP és egyéb megfontolások
   • Helyi klaszterek OpenShift Locallal
   • Klaszterméret tervezése
   • Alapvető OpenShift telepítések
3. Feladatok futtatása OpenShift-en
   • Kód telepítése
   • Telepített szolgáltatások elérése
   • Szolgáltatások nyilvánossá tétele
   • Szolgáltatások TLS-sel való biztosítása
4. Biztonság
   • Klaszter hozzáférés
   • Szerepkör-alapú hozzáférés-vezérlés
   • ServiceAccounts
   • Fenyegetés modellezés
   • Feladat terhelés
5. Konténer építés automatizálása
   • OpenShift képépítések
   • Red Hat OpenShift Pipeline-ok
6. Klaszteren belüli monitorozás
   • Klaszter Monitorozási Operátor
   • Prometheus Operátor
   • Felhasználói feladatterhelés monitorozása
7. Fejlett monitorozás és megfigyelési stratégiák
   • Szolgáltatásorientált monitorozás
   • Naplózás
   • Vizualizáció (Megjelenítés)
8. OpenShift klaszter műveletek automatizálása
   • Ismétlődő műveleti feladatok
   • Klaszter konfiguráció kezelése OpenShift GitOps-szal
9. Egyedi operátorok fejlesztése a klaszter műveletek automatizálásához
   • Operátor SDK
   • Operátor tervezés
10. Gyakorlati minták OpenShift klaszterek skálázott üzemeltetéséhez
    • Klaszter életciklus
    • Bejelentkezés OpenShift klaszterekbe

A fejezetek rövid összefoglalója:

1. Bevezetés

Az „An SRE Approach to Managing Infrastructure” című könyv első fejezetében a szerzők bevezetnek minket azokba a kihívásokba és lehetőségekbe, amelyekkel a modern informatikai infrastruktúra kezelése szembesül, különös tekintettel a Site Reliability Engineering (SRE) szerepére és a nyílt forráskódú OpenShift platform alkalmazására. Ebben a részben összefoglaljuk a bevezető fejezet főbb pontjait és megvizsgáljuk, hogy miként hozhatja meg a várt előnyöket az SRE megközelítés az üzemeltetési csapatok számára.

Hagyományos Üzemeltetési Csapatok

A fejezet elején a szerzők ismertetik a hagyományos üzemeltetési csapatok kihívásait. Ezek a csapatok gyakran silókban dolgoznak, izoláltan kezelik az infrastruktúra egy-egy részét, ami nehézségeket okoz az átfogó teljesítmény és rendelkezésre állás biztosításában. A hagyományos megközelítés gyakran reaktív, ahol a csapatok csak a problémák megjelenésekor cselekednek, ezáltal növelve a rendszerkiesések és hibák kockázatát.

A Site Reliability Engineering (SRE) Előnyei

Ezt követően a szerzők bemutatják az SRE szerepét és filozófiáját, amely a Google által kifejlesztett megközelítés az infrastruktúra kezelésére és a szoftverfejlesztésre. Az SRE célja a hibatűrő rendszerek tervezése, építése és üzemeltetése, ahol az üzemeltetési csapatok szorosan együttműködnek a fejlesztőkkel, hogy javítsák a rendszerek megbízhatóságát, teljesítményét és biztonságát. Az SRE megközelítés előnyeit kihasználva a csapatok képesek előre látni és megelőzni a potenciális problémákat, így csökkentve a hibák és kiesések valószínűségét.

OpenShift mint Eszköz az SRE Csapatok Számára

A következő szakasz az OpenShift platformra összpontosít, ami egy nyílt forráskódú konténer-orchestrációs rendszer, amelyet a Red Hat fejlesztett ki. Az OpenShift lehetővé teszi az SRE csapatok számára, hogy hatékonyabban kezeljék az infrastruktúrát, automatizálják a telepítési folyamatokat, és biztosítsák a rendszerek folyamatos rendelkezésre állását. Az OpenShift elősegíti az agilis fejlesztést és az automatizált műveleteket, ami kulcsfontosságú az SRE megközelítés sikeres alkalmazásában.

Egyedi Kihívások az SRE Csapatok Számára

Végül, a fejezet végén a szerzők tárgyalják azokat az egyedi kihívásokat, amelyekkel az SRE csapatok szembesülnek, mint például a komplex rendszerek kezelése, a gyorsan változó technológiai környezet, és a szükséges készségek fejlesztése a csapatokon belül. Ezekre a kihívásokra válaszul, az SRE megközelítés és az OpenShift platform együttes alkalmazása lehetőséget nyújt a csapatok számára, hogy rugalmasabban és hatékonyabban kezeljék az infrastruktúrát, miközben javítják a rendszerek megbízhatóságát és teljesítményét.

Összességében az első fejezet jó felvezetés az SRE megközelítés és az OpenShift platform előnyeinek részletes vizsgálatához, amelyek a könyv további részeiben kerülnek részletesebben kifejtésre. Ez a bevezető áttekintés fontos alapot nyújt az olvasónak az SRE filozófia és gyakorlat megértéséhez, valamint annak alkalmazásához a modern infrastruktúra kezelésében.

2. OpenShift Telepítése

A 2. fejezet, „Az OpenShift telepítése” Rick Rackow által íródott, és az OpenShift szoftver telepítésével foglalkozik, különböző forgatókönyveken keresztül vezetve az olvasót a kisebb mérettől a nagy skáláig. A fejezet elsősorban egyetlen klaszter telepítésére összpontosít, és különböző méretű klaszterek határait vizsgálja meg. Megemlíti, hogy bizonyos esetekben egy klaszter méretezése nem lehet elegendő vagy nem szolgálja jól a felhasználási esetet, ilyenkor több klaszteres telepítéseket kell megfontolni, amelyek a 10. fejezetben kerülnek részletes tárgyalásra.

A fejezet részletesen bemutatja az OKD-t, az OCP-t (OpenShift Container Platform), valamint az OSD-t (OpenShift Dedicated), a ROSA-t (Red Hat OpenShift Service on AWS) és az ARO-t (Azure Red Hat OpenShift) mint az OpenShift különböző formáit és kínálatát.

OKD: Az OKD a Kubernetes egy disztribúciója, amely az alkalmazások folyamatos fejlesztésére és több bérlő (multi tenant) általi telepítésére van optimalizálva. Az OKD az OpenShift alapját képezi, és az upstream Kubernetes kódját tartalmazza. Eredetileg OpenShift Origin néven volt ismert, de márkajogi okokból OKD-ra változott.

OCP (OpenShift Container Platform): Az OCP az OpenShift leggyakrabban használt változata. Különböző támogatási szintek állnak rendelkezésre, és az érdeklődők akár teszt időszak (evaluation) során ingyenesen kipróbálhatják. Az OCP-t részletesen tárgyalja a könyv, és ha az OCP és az OKD között különbség van, a könyv az OCP-re koncentrál.

OSD, ROSA, és ARO: Ezek az OpenShift mint Szolgáltatás (OpenShift-as-a-Service) változatai, amelyek teljes mértékben menedzselt felhőszolgáltatást jelentenek az Amazon Web Services, Microsoft Azure és Google Cloud Platform szolgáltatásokon. Bár a könyv nem foglalkozik részletesen ezekkel a változatokkal, fontos megemlíteni őket mint a rendelkezésre álló lehetőségeket.

A fejezet továbbá tárgyalja az OpenShift különböző telepítési forgatókönyveit, beleértve a fejlesztői gépeken történő futtatást, ami a fejlesztés során hasznos lehet, valamint a nyilvános felhőszolgáltatók használatát, amelyek segítségével nyilvánosan elérhető OpenShift telepítéseket hozhatunk létre. Az OpenShift telepítésének első lépéseitől kezdve a klaszter életciklusának automatizálásáig terjedő folyamatot ismerteti, amely különösen fontos lehet, ha több OpenShift klasztert kell kezelni.

3. Feladatok futtatása OpenShift-en

A 3. fejezet, „Feladatok futtatása OpenShift-en” című rész Manuel Dewald írásában arról szól, hogyan lehet alkalmazásokat telepíteni és futtatni OpenShift klaszteren. A fejezet az OpenShift klaszterhez való hozzáférés és az ott futtatni kívánt alkalmazások telepítésének alapjaival foglalkozik. Bemutat egy példaalkalmazást, egy képzeletbeli játékkiadó arcade játékplatformját, amely három különböző szolgáltatásból áll:

1. Játékok, mindegyik saját szolgáltatásban fut (jelenleg csak egy játék van).
2. Highscore szolgáltatás, ahol minden játék és játékos pontszámai megjeleníthetők.
3. Platform szolgáltatás, amely a belépési pontként szolgál, ahol az ügyfelek böngészhetnek, elindíthatnak és megvásárolhatnak játékokat.

A kód Git tárházban van tárolva a GitHubon, ahol a vállalat minden fejlesztője szükség esetén hozzájárulhat minden szolgáltatáshoz. Mindhárom szolgáltatás ugyanabban a Git tárházban található, így a követéshez csak egy tárházat kell figyelembe venni, nem szükséges több különbözőt klónozni. A példakód használata a fejezetben leírtak követéséhez:

git clone https://github.com/OperatingOpenShift/s3e

A fejezet további részeiben az OpenShift klaszteren futtatni kívánt összes szolgáltatás ugyanabban a névtérben történő telepítésével foglalkozik. Az első lépésként egy új projekt létrehozására van szükség , amely automatikusan az újonnan létrehozott arcade projektre váltja a kontextust.

oc new-project arcade

A projekt OpenShiftben egy névtér további annotációkkal. A fejezet magyarázatában a projekt és a névtér kifejezések többnyire felcserélhetőek. A különböző projektek közötti váltáshoz a oc project parancsot használhatjuk.

Ez a fejezet lényeges útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogyan lehet saját alkalmazásokat telepíteni és kezelni egy OpenShift klaszteren, különös tekintettel a webes alkalmazásokra. A bemutatott példaalkalmazás és a hozzá kapcsolódó gyakorlati lépések segítségével az olvasó képes lesz saját alkalmazások telepítésére és azok OpenShift környezetben történő futtatására.

4. Biztonság

A 4. fejezet, amely a biztonsággal foglalkozik, Rick Rackow tollából származik, és kiemeli, hogy a biztonság rendkívül széles terület, amely önmagában több könyvet is igényelhet. Különösen fontos ez az OpenShift klaszterek működtetése során, ahol a biztonsági teendőkkel kapcsolatos hibák költségei a legtöbb más területnél magasabbak lehetnek. A fejezet az alapvető fogalmakat tárgyalja, amelyek a klaszter és a munkaterhelések biztonságának megőrzéséhez szükségesek, miközben általánosabban közelít a témához, mint a többi fejezet.

A fejezet első része a klaszter hozzáférés kezelésével foglalkozik, kiemelve, hogy a kubeadmin fiók használata nem biztonságos és nem skálázható módszer, mivel mindenki számára meg kellene osztani a jelszót, aki adminisztrátorként szeretné használni a klasztereket. Ehelyett a felhasználók számára különböző módszerekkel kell hozzáférést biztosítani, az egyszerű kézi felhasználó létrehozástól kezdve az identitásszolgáltatók (IdP) segítségével történő automatikus felhasználói hozzáférésig. Az OpenShift többféle identitásszolgáltatót támogat, mint például:

• HTPasswd
• Keystone
• LDAP
• Basic Authentication
• Request Header
• GitHub
• GitLab
• Google
• OpenID Connect

A beállítás lépései között szerepel az OAuth alkalmazás létrehozása az identitásszolgáltatónál, a kliens titok és a kliens azonosító hozzáadása az OpenShift-hez, és opcionálisan egy Tanúsítványhatóság (CA) hozzáadása az IdP példányhoz az OpenShift-hez. Az OAuth alkalmazás létrehozása után meg kell adni a kliens azonosítót és a kliens titkot az OpenShift objektumokban, amelyekhez az OpenShift különböző erőforrásait kell konfigurálni.

A fejezet részletesen ismerteti, hogyan lehet az OAuth konfigurációt beállítani az OpenShiftben, példaként bemutatva egy OAuth konfigurációs példát (Example 4-1), amelyben meg kell adni a kliens azonosítót, a szervezetet és a csapatokat, hogy csak azok a felhasználók férhessenek hozzá, akik ezeknek a szervezeteknek vagy csapatoknak a tagjai.

Ez a fejezet alapvető lépéseket és iránymutatásokat nyújt az OpenShift klaszterek biztonságos működtetéséhez, kiemelve a felhasználói hozzáférés kezelésének fontosságát és a különböző identitásszolgáltatók használatának lehetőségeit.

5. Konténer építés automatizálása

A 5. fejezet, mely az „Automating Builds” témájával foglalkozik, alapvetően az építési folyamatok automatizálására koncentrál az OpenShift környezetben. Ez magában foglalja a forráskód kezelésétől kezdve az alkalmazás építésének, tesztelésének és telepítésének automatizálását. Az OpenShift platformra épülő CI/CD (Continuous Integration/Continuous Deployment) folyamatok megvalósítására szolgáló eszközök és módszertanok bemutatásával kezdődik.

Kulcsfontosságú Összetevők és Technológiák

1. Source Code Management (SCM): A fejezet részletesen tárgyalja a forráskód kezelésének fontosságát és az SCM rendszerek, mint például a Git, használatának alapjait. Megmagyarázza, hogyan integrálhatók ezek az eszközök az OpenShift-tel, lehetővé téve a forráskód változásainak nyomon követését és a változtatások automatikus építését és telepítését.
2. Build Automation: A fejezet bemutatja az OpenShift által támogatott építési automatizálási eszközöket, mint a S2I (Source-to-Image) és a Docker build-ek. Ezek az eszközök lehetővé teszik az alkalmazások konténerizált képeinek automatikus létrehozását a forráskódból, ami elengedhetetlen a CI/CD folyamatokhoz.
3. Continuous Integration (CI): A CI folyamatok fontosságára és megvalósítására fókuszál, kiemelve, hogy az OpenShift hogyan integrálható különböző CI eszközökkel, mint például Jenkins, a változások automatikus építéséhez és teszteléséhez.
4. Continuous Deployment (CD): A CD stratégiák és legjobb gyakorlatok ismertetése az OpenShift-en belül, beleértve a blue-green deployments és canary releases módszereit az alkalmazások kockázatmentes telepítéséhez és frissítéséhez.
5. Automation Tools: A Tekton, mint nyílt forráskódú, Kubernetes-alapú CI/CD építőeszköz bemutatása, amely támogatja az OpenShift automatizált építési és telepítési folyamatait. Részletes útmutatásokat nyújt a Tekton Pipelines és Tasks konfigurálásához és használatához.

Gyakorlati Példák és Alkalmazások

A fejezet gyakorlati példákkal és bemutatókkal szolgál, amelyek segítenek az olvasónak megérteni, hogyan alkalmazhatók az elméleti koncepciók valós projekt környezetben. Ezek a példák átfogó útmutatást nyújtanak a forráskód kezelésétől az alkalmazások automatizált építésén és telepítésén át a monitorozásig és logolásig.

Összegzés

A 5. fejezet alaposan körbejárja az építési folyamatok automatizálásának kritikus aspektusait az OpenShift platformon, hangsúlyozva a CI/CD folyamatok kulcsfontosságú szerepét a modern alkalmazásfejlesztésben. A fejezet célja, hogy a fejlesztők képesek legyenek hatékonyan integrálni és használni az OpenShift kínálta eszközöket és szolgáltatásokat az alkalmazás életciklusának minden szakaszában.

6. Klaszteren belüli monitorozás

Ahhoz, hogy egy platform a legjobb formáját hozza, vannak mechanizmusok (pl. szoftverek vagy eszközök), amelyek „önjavító” képességekkel rendelkeznek. Azonban vannak helyzetek, amikor ezek a mechanizmusok kudarcot vallanak, vagy különböző okokból manuális beavatkozásra van szükség. Emellett fontos különböző jeleket gyűjteni a platformról, hogy átfogó képet kapjunk róla; ezt nevezzük „megfigyelhetőségnek”.

Ebben a fejezetben az OpenShift beépített mechanizmusait és funkcióit tárgyaljuk a monitoring és a megfigyelhetőség terén. Részletesen bemutatjuk azokat a komponenseket, amelyek jeleket generálnak ezen mechanizmusokon belül, és útmutatást adunk arra, hogyan dolgozzunk velük, mielőtt mélyebbre ásnánk a monitoring, riasztás és megfigyelhetőség stratégiáiba és legjobb gyakorlataiba a 7. fejezetben.

Klaszter Monitoring Operator

A Cluster Monitoring Operator a monitoring platform szívében helyezkedik el. A 9. fejezet részletesen foglalkozik az operátorokkal, de itt röviden érintjük őket.

Egy operátor biztosítja, hogy egy adott állapot mindig jelen legyen a clusterben egy vezérlési cikluson keresztül. A Cluster Monitoring Operator esetében ez azt jelenti, hogy a monitoring platform összes része jelen van a clusteren, naprakész, a megadott módon konfigurált és működik. A Cluster Monitoring Operator-t a Cluster Version Operator kezeli, amely az összes cluster operátorról gondoskodik. Az összes cluster operátor teljes listáját a következő parancs kiadásával kaphatjuk meg:

$ oc get clusteroperators

A Cluster Monitoring Operator-t itt monitoring néven regisztrálták. Mivel a Cluster Monitoring Operator az egyik cluster operátor, részt vesz a cluster frissítésében. Ez a frissítés lehetővé teszi a konfigurációjának és az általa kezelt komponensek alapkonfigurációjának megváltoztatását. Bár ez azt jelenti, hogy a monitoring prioritást élvez a clusterben, ez gyakori frissítéseket is igényel a cluster számára.

A fejezet további részeiben részletesebben foglalkozik a Cluster Monitoring Operatorral, beleértve annak konfigurációját, a monitoring stack részeit, valamint azokat az eszközöket és technikákat, amelyekkel a cluster állapotát lehet monitorozni és javítani.

7. Fejlett monitorozás és megfigyelési stratégiák

A 7. fejezet, amely az „Advanced Monitoring and Observability Strategies” (Fejlett monitorozás és megfigyelési stratégiák) témájával foglalkozik, a szolgáltatásorientált monitorozásra, a naplózásra és a vizualizációra összpontosít. Itt bemutatják, hogyan lehet fejlett monitorozási és megfigyelési stratégiákat alkalmazni az OpenShift környezetben, hogy javítsák a rendszer átláthatóságát és elősegítsék a hibák gyorsabb diagnosztizálását és megoldását. A fejezet fontos témái közé tartozik:

1. Szolgáltatásorientált Monitorozás: A fejezet kiemeli a szolgáltatási szintű indikátorok (SLI-k), szolgáltatási szintű célkitűzések (SLO-k) és az ezekhez kapcsolódó eszközök fontosságát, amelyek segítenek a szolgáltatások teljesítményének és megbízhatóságának nyomon követésében.
2. Naplózás: A naplózás része a fejezetnek, ahol a ClusterLogging, a Log Forwarding és a Loki rendszerekről van szó. Ezek az eszközök lehetővé teszik a naplóadatok központosított gyűjtését, továbbítását és elemzését, ami kulcsfontosságú az alkalmazások és a klaszter működésének megértésében.
3. Vizualizáció: A fejezet azt is bemutatja, hogyan lehet telepíteni és konfigurálni egy Grafana példányt adatforrásként és irányítópultokként a monitorozási adatok vizualizálására. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könnyen értelmezhető és interaktív módon láthassák az adatokat, ami elősegíti a gyors döntéshozatalt és problémamegoldást.

A fejezet összefoglalja a fejlett monitorozási és megfigyelési stratégiák fontosságát az OpenShift környezetben, bemutatva, hogy ezek a technikák hogyan segíthetnek a rendszerek jobb megértésében, a hibák gyorsabb azonosításában és a teljesítmény folyamatos javításában.

8. OpenShift klaszter műveletek automatizálása

Ebben a fejezetben a szerző – Rick Rackow – arra összpontosít, hogy hogyan lehet az OpenShift klaszterek üzemeltetési feladatait automatizálni, különös tekintettel a rendszeresen előforduló üzemeltetési teendőkre és a klaszter konfigurációjának kezelésére.

Ismétlődő Üzemeltetési Feladatok

A fejezet az olyan ismétlődő műveletek automatizálásával kezdődik, mint az alkalmazásfrissítések, tanúsítványok megújítása, OpenShift frissítések és a biztonsági mentések. Ezek a feladatok gyakran időigényesek és hibalehetőségekkel terheltek, ha manuálisan hajtják végre. Az automatizálásuk javítja az üzemeltetési hatékonyságot és csökkenti a hibák esélyét.

Automatizálás Technikái

A fejezet bemutatja a CronJobs használatát az ismétlődő feladatok automatizálására, a Persistent Volumes és Snapshots létrehozását a biztonsági mentések kezelésére, valamint a különböző automatizálási eszközök használatát, mint például az OpenShift saját automatizálási és menedzsment eszközei.

Klaszter Konfiguráció Kezelése

Ez a rész arra tér ki, hogyan lehet az OpenShift klaszter konfigurációját GitOps módszertannal kezelni, ami lehetővé teszi a klaszterbeállítások verziókövetését, automatizált alkalmazását és visszaállítását. Az OpenShift GitOps használatát bemutatva a fejezet végigvezet a GitOps eszközök telepítésén, a klaszter konfigurációjának GitOps segítségével történő kezelésén, valamint több klaszter konfigurációjának központilag történő menedzselésén keresztül.

Összegzés

A fejezet összegzése hangsúlyozza az automatizálás fontosságát az OpenShift klaszterek üzemeltetésében. Az ismétlődő műveletek automatizálása és a klaszter konfigurációjának kezelése kritikus elemei a hatékony és megbízható klaszter üzemeltetésnek. Az OpenShift GitOps alkalmazásával a felhasználók képesek lesznek egyszerűen kezelni és automatizálni a klaszterkonfigurációkat, javítva a rendszer átláthatóságát és csökkentve a manuális beavatkozás szükségességét.

9. Egyedi operátorok fejlesztése a klaszter műveletek automatizálásához

A 9. fejezet az OpenShift klaszterek működtetésének automatizálására összpontosít, különösen a saját operátorok fejlesztésére. Az operátorok kritikus szerepet játszanak az OpenShift és Kubernetes ökoszisztémában, mivel lehetővé teszik az alkalmazások és szolgáltatások életciklusának kezelését a klaszteren belül. A fejezet áttekintést nyújt az operátorok alapvető fogalmairól, beleértve az Operator SDK használatát, az operátor tervezési mintáit, valamint egy saját operátor létrehozásának és telepítésének lépéseit.

Operátor SDK

Az Operator SDK lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy gyorsan és hatékonyan fejlesszenek, teszteljenek és üzembe helyezzenek operátorokat az OpenShift vagy Kubernetes klaszterekben. Az SDK számos eszközt és könyvtárat biztosít, amelyek segítik a fejlesztőket az operátorok létrehozásának és menedzselésének folyamatában, így egyszerűsítve a különböző erőforrások és függőségek kezelését.

Operátor tervezése

Az operátorok tervezésekor fontos figyelembe venni az alkalmazások és a környezet specifikus igényeit. Az operátorok lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy meghatározott logikát implementáljanak az alkalmazások telepítésére, frissítésére, helyreállítására és skálázására. A fejezet részletezi, hogyan lehet meghatározni a Custom Resource Definitions (CRD) segítségével, ami lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy deklaratív módon kezeljék az alkalmazásokat és szolgáltatásokat az OpenShift klaszteren belül.

Operátor létrehozása és telepítése

A fejezet bemutatja, hogyan lehet létrehozni egy saját operátort az Operator SDK segítségével, kezdve egy alap operátor projekt létrehozásától, a Custom Resource Definitions (CRD) definiálásán át, egészen a fejlesztési és tesztelési folyamatokig. Ez magában foglalja a fejlesztési környezet beállítását, az operátor logikájának implementálását, valamint az operátor csomagolását és telepítését az OpenShift klaszterbe.

Összefoglalás

A 9. fejezet alaposan bemutatja, hogyan lehet saját operátorokat fejleszteni az OpenShift klaszterek automatizálására. Az operátorok lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy testreszabott, automatizált megoldásokat hozzanak létre az alkalmazások kezelésére, ezáltal növelve a hatékonyságot és csökkentve a manuális beavatkozás szükségességét. Az itt bemutatott ismeretek és technikák alkalmazásával a fejlesztők képesek lesznek saját operátorokat létrehozni és üzembe helyezni, amelyek megkönnyítik az alkalmazások és szolgáltatások életciklusának kezelését az OpenShift klaszterekben.

10. Gyakorlati minták OpenShift klaszterek skálázott üzemeltetéséhez

A 10. fejezet, amely az OpenShift klaszterek skálázható üzemeltetésére vonatkozó gyakorlati mintákat tárgyalja, számos kulcsfontosságú területet ölel fel az OpenShift klaszterek hatékony kezelésére. A fejezet átfogóan foglalkozik az on-call ügyeleti rendszerekkel, incidenskezelési folyamatokkal, és a jegykezelő rendszerek használatával, amelyek alapvetően fontosságúak a nagyméretű OpenShift környezetek kezelésében.

On-call ügyeleti rendszer

Az on-call ügyeleti rendszer két fő szereplőt különböztet meg: az elsődleges és a másodlagos ügyeletest. Az elsődleges ügyeletes felelős a riasztások figyeléséért és az alacsonyabb szintű riasztások mintáinak azonosításáért, vagy egy jegykezelő rendszerben való munkavégzésért, míg a projekt munkától mentesül az ügyeleti időszak alatt. A másodlagos ügyeletes támogatást nyújt az elsődleges ügyeletes számára, szükség esetén páros munkavégzésre buzdítva őket a tudásmegosztás javítása és a hibák kockázatának csökkentése érdekében.

Műszakcsere (Shift rotáció)

A shift rotáció automatizálása, lehetővé téve az emberek számára, hogy saját maguk kezeljék a műszakcseréket. Minden SRE mérnöknek, szintjüktől függetlenül, néhány hetente ügyeletben kell hogy legyen, hogy hatékonyan prioritizálhassák az SRE munkákat az egész szervezeten belül.

Jegykezelő rendszerek

A jegykezelő rendszerek használata kulcsfontosságú a felhasználói problémák nyomon követésében. A jegyrendszer arra ösztönzi a felhasználókat, hogy jegyet nyissanak a problémáikra, segítve ezzel az ügyeleti személyzetet abban, hogy a legnagyobb zajt kelő személyek helyett a valódi problémákra összpontosíthassanak.

Incidenskezelés

Az incidensek kezelése elengedhetetlen része az SRE munkának. Egy jól meghatározott incidenskezelési folyamat segít a csapatoknak gyorsan és hatékonyan kezelni a problémákat, amikor azok felmerülnek. Az incidenskezelési folyamat három fő szakaszból áll: jelentés, megoldás, és felülvizsgálat, amely magában foglalja a probléma gyökérokának elemzését és a postmortem értekezleteket.

Ezek a gyakorlatok és folyamatok kulcsfontosságúak az OpenShift klaszterek skálázható és hatékony üzemeltetéséhez, segítve a szervezeteket abban, hogy minimalizálják az üzemzavarokat és javítsák a rendszer általános stabilitását és megbízhatóságát.

Letöltés

https://developers.redhat.com/e-books/operating-openshift-sre-approach-managing-infrastructure